Jurij Vlagyimirovics Andropov halála óta még negyven év sem telt el, azonban a modern ugró történelem aránytalanul elhalasztja a Szovjetunió Andropov nevéhez fűződő politikai és gazdasági rendszerének javítására tett kísérletet. Maga Andropov évek óta előkészítette ezt a kísérletet, és elkezdte megvalósítani, 1982-ben az SZKP Központi Bizottságának főtitkárává vált.
Sajnos, a történelem és az egészség csak egy év és három hónap munkát adott neki ebben a pozícióban, és Andropov akkor is a kórházban töltötte az idő nagy részét. Ezért sem Andropov kortársai, sem soha nem fogjuk tudni, hogy nézett volna ki a Szovjetunió, ha Jurij Vlagyimirovics megvalósítja elképzeléseit.
Andropov életrajza éppoly ellentmondásos, mint politikája. Nagyon sok érthetetlen tényt tartalmaz, és csak hiányosságokat tartalmaz. A főtitkár életének legfontosabb jellemzője valószínűleg az, hogy egy napig sem dolgozott valódi produkcióban. A komszomol és a párt vezető posztjai apparátusi élményt nyújtanak, de semmilyen módon nem járulnak hozzá a valós élettel való visszacsatoláshoz. Sőt, Andropov karrierje azokban az években kezdődött, amikor elképzelhetetlen volt a hatóságok utasításainak be nem tartása.
1. A dokumentumok szerint Yu. V. Andropov 1914-ben született a sztavropoli területen. A kozák régióban azonban csak 18 éves korában kapott születési anyakönyvi kivonatot. Sok elmondja, hogy a leendő főtitkár valójában Moszkvában született. Egyes kutatók Andropov nevét, családnevét és vezetéknevét álnévnek tekintik, mivel apja finn volt, aki tisztként szolgált a cári hadseregben, ami ezekben az években nem járult hozzá pártkarrierjéhez.
2. Jurij Vlagyimirovics egész életében a diabetes mellitus meglehetősen súlyos formájától szenvedett, amelynek következtében súlyos látási problémák léptek fel.
3. Andropovnak nem volt szakmai felsőoktatása - elvégezte a folyami technikumot és a Felsőbb Pártiskolát - egy olyan intézményt, amely felsőoktatást nyújtott a nomenklatúra dolgozóinak.
4. Alig több mint 10 év alatt Andropov a technikum komszomoli szervezetének titkári posztjáról a köztársasági kommunista párt második titkári posztjává emelkedett.
5. A hivatalos életrajz Andropovot a karéliai partizán- és földalatti harc vezetésének tulajdonítja, azonban ez valószínűleg nem igaz. Andropovnak nincs katonai megrendelése - csak meglehetősen szokásos éremkészlet.
6. Az ötvenes évek elején Andropov karrierje valamilyen oknál fogva éles cikk-cakkot eredményez - a párt apparatchikja diplomata lesz, és egyszerre eleinte a Külügyminisztérium osztályvezetője, majd magyarországi nagykövete.
7. A magyar felkelés elfojtásában való részvételéért Andropov megkapta a Lenin-rendet. De sokkal jobban befolyásolták azokat a benyomásokat, amelyeket kapott, hogy nem is reformok, hanem kis bulgáriaskodások következhetnek be - a magyar események kisebb követelésekkel kezdődtek, mint például egy pártkongresszus összehívása és Sztálin emlékműének lebontása. Végül a téren felakasztották a kommunistákat, és a kivégzettek arcát savval égették el.
8. Kifejezetten Andropov számára egy osztályt hoztak létre az SZKP Központi Bizottságában a külföldi kommunista pártokkal való együttműködés irányítására. Jurij Vlagyimirovics 10 évig vezette.
9. A következő 15 évben Andropov vezette a Szovjetunió KGB-jét.
10. Yu. Andropov 1973-ban, 59 évesen lett a Központi Bizottság Politikai Irodájának tagja.
11. 1982 májusában Andropovot választották titkárnak, novemberben pedig az SZKP Központi Bizottságának titkárává. Formálisan a főtitkár 1983. június 16-án lett a szovjet állam vezetője, amikor a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé választásának eljárása megtörtént.
12. Már 1983 júliusában Andropov egészségi állapota hirtelen romlott. A következő év február 9-én veseelégtelenségben hunyt el.
13. A feszült külpolitikai helyzet ellenére George W. Bush amerikai alelnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök Y. Andropov temetésére repültek.
14. 1984 januárjában a Time magazin egyszerre két politikust nevezett meg „Az év személyének”: Reagan amerikai elnököt és a haldokló Andropov szovjet főtitkárt.
15. A KGB vezetőjeként Andropov élesen fokozta a harcot a másként gondolkodó mozgalom ellen, szolgálatának keretein belül létrehozva ehhez egy speciális struktúrát (5. szakasz). A disszidenseket bíróság elé állították, száműzték, kiutasították a Szovjetunióból, és erőszakkal pszichiátriai kórházakban kezelték őket. Az 1980-as évek elejére a másként gondolkodó mozgalom vereséget szenvedett.
16. Az ötödik szekcióban nemcsak a disszidensek elleni harcosok, hanem a bizottság elnökének parancsára létrehozott terrorellenes csoportok is helyet kaptak.
17. Ugyanakkor Andropov arra törekedett, hogy megtisztítsa a párt nomenklatúrájának sorait. Egyelőre a terhelő anyagokat egyszerűen összegyűjtötték a KGB-ben, és miután Jurij Vlagyimirovicsot az ország főtitkárává választották, az aktív folyamatok megkezdték a korrupció és a megvesztegetés felszámolását. Némelyikük halálos ítélettel végződött. A bűnösök rangja nem számított - miniszterek, a párt elitjének képviselői, sőt Andropov elődjének, Leonyid Brežnevnek rokonai és közeli barátai ültek a vádlottak padján.
18. A mozik, éttermek, fodrászok, fürdők, stb. Látogatóinak munkaidőben történő támadásai most kíváncsiságnak tűnnek, és a társadalom negatívan érzékelte őket. A hatóságok cselekvési logikája azonban meglehetősen átlátszó volt: a rendet nemcsak fent, hanem alatta is meg kell állapítani.
19. Andropov bizonyos liberalizmusáról, a nyugati zene és irodalom iránti szenvedélyéről folytatott beszélgetések csak ügyesen terjesztették a pletykákat. Andropov csak a Politikai Iroda többi tagjának hátterében tűnhet értelmiséginek. Julian Semjonov írónak pedig, akinek szinte barátságos kapcsolata volt Andropovval, keze volt a pletykák terjesztésében.
20. Lehet, hogy véletlenek láncolata, de L. Brezsnyev lehetséges utódainak hirtelen halála (A.A. Grechko marsall, A. N. Kosygin kormányfő, F. Politakuro tagja, F. D. Kulakov, a Fehérorosz Kommunista Párt vezetője, P. M. Masherov). ) és G. Romanov, a leningrádi városi bizottság elnökének és a Politikai Iroda tagjának, A. Selepinnek szinte indikatív üldözése nagyon gyanúsnak tűnik. Grechko kivételével ezeknek a személyeknek jobb kilátásai voltak a párt és az ország legmagasabb posztjának elfoglalására, mint Andropov.
21. Újabb gyanús tény. A Politikai Iroda ülésén, amelyen Andropovot főtitkárnak választották, részt kellett vennie Ukrajna Kommunista Pártjának az Egyesült Államokban tartózkodó V. Scserbitsky vezetőjének. Scserbitsky tekintélye nagyon nagy volt, de nem tudott részt venni a találkozón - az amerikai hatóságok késleltették a gép távozását a szovjet küldöttséggel.
22. Andropov a Szovjetunió számára nem túl sikeres magatartást választott a távol-kelet felett lelőtt dél-koreai Boeing esetében. 9 napig, miután a szovjet pilóta lőtte le a vonalhajót, a szovjet vezetés hallgatott, és egyértelmű TASS-nyilatkozattal szállt le. És csak akkor, amikor a szovjetellenes hisztéria már erővel és fővel tombolt a világon, elkezdődtek olyan magyarázati kísérletek, amelyeket már senki sem akart hallani - mindenki biztosan tudta, hogy az oroszok 269 ártatlan utast öltek meg.
23. A gazdaság szabályozásának az Andropov-kormányzás rövid ideje alatt végrehajtott változásai utat nyitottak Gorbacsov peresztrojka előtt. A munkaügyi kollektívák és a vállalatvezetők akkor is több jogot kaptak, kísérletek kezdődtek néhány minisztériumban.
24. Jurij Andropov megpróbált kiegyensúlyozott külpolitikát folytatni. De az idő túl kemény volt a Szovjetunió és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálásához. Reagan elnök a Gonosz Birodalomnak nyilvánította a Szovjetuniót, rakétákat telepített Európába és elindította a Csillagok háborúja programot. A szovjet főtitkárt egészsége is megakadályozta - kórházba szorítva, nem tudott személyes kapcsolatokat létesíteni a külföldi vezetőkkel.
25. Andropovot különösen kemény állásponttal vádolják a csapatok Afganisztánba történő bevitele kapcsán. A sorsdöntő döntést hozó Politikai Iroda ülésén azonban csak egyike volt a három felszólalónak.
