Nem meglepő, hogy a Galapagos-szigeteket olyan érdekes felfedezni, mivel számos egyedülálló növény- és állatfajnak adnak otthont, amelyek közül néhány a kihalás szélén áll. A szigetcsoport Ecuador területéhez tartozik, és különálló tartomány. Mára az összes szigetet és a környező sziklákat nemzeti parkká alakították, ahová évente turisták tömege érkezik.
Honnan származik a Galapagos-szigetek neve?
A Galapagos egy teknősfaj, amely a szigeteken él, ezért nevezték el róluk a szigetcsoportot. Ezeket a szárazföldi tömeggyülemeket egyszerűen csak Galapagosnak, Teknős-szigeteknek vagy a Vastagbél-szigetcsoportnak nevezik. Ezt a területet korábban elvarázsolt szigeteknek is hívták, mivel a szárazföldön nehéz volt leszállni. Számos áramlat megnehezítette a hajózást, így nem mindenki tudott eljutni a partra.
Ezeknek a helyeknek az első hozzávetőleges térképét egy kalóz állította össze, ezért adták meg a szigetek összes nevét a kalózok vagy az őket segítő emberek tiszteletére. Később átnevezték őket, de néhány lakos továbbra is a régi verziókat használja. Még a térkép is tartalmaz különböző korszakok neveit.
Földrajzi jellemzők
A szigetcsoport 19 szigetről áll, közülük 13 vulkáni eredetű. Ez magában foglalja a víz felszínén kiemelkedő 107 sziklát és kimosott területet is. A térképre pillantva megértheti a szigetek helyét. Közülük a legnagyobb, Isabela, a legfiatalabb is. Itt aktív vulkánok vannak, így a sziget még mindig változásoknak van kitéve a kibocsátások és kitörések miatt, utoljára 2005-ben történt.
Annak ellenére, hogy Galapagos egyenlítői szigetcsoport, az éghajlat itt egyáltalán nem fülledt. Ennek oka a partot átmosó hideg áramlatban rejlik. Ettől a víz hőmérséklete 20 fok alá süllyedhet. Az átlagos éves ráta 23-24 fok közé esik. Érdemes megemlíteni, hogy a Galapagos-szigeteken nagy a víz problémája, mivel itt szinte nincsenek édesvíz források.
Szigetek és lakóik feltárása
A szigetek 1535 márciusi felfedezése óta senkit nem érdekelt különösebben e terület élővilága, amíg Charles Darwin és expedíciója meg nem kezdte a Colon-szigetcsoport felfedezését. Ezt megelőzően a szigetek a kalózok menedékhelyét jelentették, bár Spanyolország gyarmatának számítottak. Később felmerült a kérdés, hogy kié a trópusi szigetek, és 1832-ben Galapagos hivatalosan Ecuador része lett, és Puerto Baquerizo Morenót nevezték ki a tartomány fővárosának.
Darwin sok évet töltött a szigeteken a pintyfajok sokféleségének tanulmányozásával. Itt alakította ki a jövő evolúciós elméletének alapjait. A teknős-szigetek állatvilága annyira gazdag és ellentétben van a világ más részein élő állatokkal, hogy évtizedekig tanulmányozható volt, ám Darwin után senki sem érintett, bár Galapagost egyedülálló helyként ismerték el.
A második világháború alatt az Egyesült Államok katonai bázist hozott létre itt, az ellenségeskedés befejezése után a szigetek az elítéltek menedékévé váltak. A szigetcsoport csak 1936-ban kapott Nemzeti Park státuszt, ezt követően nagyobb figyelmet fordítottak a természeti erőforrások védelmére. Igaz, néhány faj addigra már a kihalás szélén állt, amit a szigetekről szóló dokumentumfilm részletesen leír.
A sajátos éghajlati viszonyok és a szigetek kialakulásának sajátosságai miatt nagyon sok olyan madár, emlős, hal, valamint másutt nem található növény található. A legnagyobb állat, amely ezen a területen él, a galápagosi oroszlánfóka, de nagyobb érdeklődésre számot tartanak az óriásteknősök, dögök, tengeri gyíkok, flamingók, pingvinek.
Turisztikai központok
Az utazás megtervezésekor a turisták tudni akarják, hogyan lehet eljutni egy csodálatos helyre. Két népszerű módszer közül lehet választani: hajókázáson vagy repülővel. A Colon-szigetcsoporton két repülőtér található, de leggyakrabban Baltrában szállnak le. Ez egy kis sziget Santa Cruztól északra, ahol ma Ecuador hivatalos katonai bázisa található. Innen könnyen el lehet jutni a turisták által kedvelt szigetek nagy részére.
A Galapagos-szigetekről készült fotók lenyűgözőek, mert vannak csodálatos szépségű strandok. Az egész napot a kék lagúnában töltheti, élvezve a trópusi napot a rekkenő hőség nélkül. Sokan inkább búvárkodni szeretnek, mivel a tengerfenék tele van színekkel a parti övezetben megfagyott vulkanikus láva miatt.
Javasoljuk, hogy olvassa el a Saona-szigetet.
Ráadásul egyes állatfajok örömmel kavarognak egy örvényben a búvárokkal, hiszen itt már megszokták az embereket. De a cápák a szigetek közelében élnek, ezért előzetesen érdeklődjön, megengedett-e a merülés a választott helyen.
Melyik ország nem lenne büszke egy olyan csodálatos helyre, mint a Galapagos, tekintve, hogy szerepel a világörökségi listán. A tájak inkább hasonlítanak képekre, mivel mindkét oldalon rengeteg színnel lepnek meg. Igaz, a természetes szépség és lakóik megőrzése érdekében sok erőfeszítést kell tennie, amit a kutatóközpont is tesz.
