A Hagia Sophia két világvallás szentélye és bolygónk egyik legpompásabb épülete. Tizenöt évszázadon át Hagia Sophia két nagy birodalom - Bizánc és Oszmán - fő szentélye volt, történelmük nehéz fordulatain ment keresztül. Miután 1935-ben megkapta a múzeum státuszát, egy új Törökország szimbólumává vált, amely világi fejlődés útjára lépett.
A Hagia Sophia létrejöttének története
A IV. Században Kr. E. e. a nagy császár, Konstantin keresztény bazilikát épített a piactér helyén. Néhány évvel később ezt az épületet tűz pusztította el. A gyulladás helyén egy második bazilikát emeltek, amely ugyanolyan sorsra jutott. 532-ben Justinianus császár megkezdte az Úr nevének örök dicsőítése érdekében egy nagy templom építését, amellyel az emberiség nem tudott.
Az akkori legjobb építészek tízezer munkást felügyeltek. A Hagia Sophia díszítésére szolgáló márványt, aranyat, elefántcsontot az egész birodalomból hozták. Az építkezés soha nem látott rövid idő alatt készült el, öt évvel később, 537-ben pedig a konstantinápolyi pátriárka szentelte fel az épületet.
Ezt követően Hagia Sophia számos földrengést szenvedett - az első nem sokkal az építkezés befejezése után történt, és súlyos károkat okozott. 989-ben egy földrengés a székesegyház kupolájának összeomlásához vezetett, amelyet hamarosan helyreállítottak.
Két vallás mecsetje
Több mint 900 éven át Hagia Sophia volt a Bizánci Birodalom fő keresztény egyháza. 1054-ben itt történtek olyan események, amelyek az egyházat ortodox és katolikus szétválasztották.
1209 és 1261 között az ortodox keresztények fő szentélye a katolikus keresztesek hatalmában volt, akik kifosztották és Olaszországba vitték az itt őrzött sok ereklyét.
1453. május 28-án itt zajlott le a Hagia Sophia történelmének utolsó keresztény istentisztelete, másnap pedig Konstantinápoly II. Mehmed szultán csapatai csapásai alá került, és a parancsolatából a templomot mecsetré változtatták.
És csak a XX. Században, amikor az Atatürk Hagia Sophia döntését múzeumká alakították, helyreállt az egyensúly.
Azt tanácsoljuk, olvassa el a kazanyi székesegyházat.
A Hagia Sophia egyedülálló vallási struktúra, amelyben a keresztény szenteket egymás mellett ábrázoló freskók nagy fekete körökre felírt Korán-szúrákkal és minaretek veszik körül az épületet, amely a bizánci templomokra jellemző stílusban épült.
Építészet és belsőépítészet
Egyetlen fotó sem adja át Hagia Sophia nagyszerűségét és szigorú szépségét. De a jelenlegi épület eltér az eredeti konstrukciótól: a kupolát többször átépítették, és a muszlim időszakban több épület és négy minaret került a főépületbe.
A templom eredeti megjelenése teljes mértékben megfelelt a bizánci stílusú kánonoknak. A templom belsejében nagyobb a mérete, mint kívül. A hatalmas kupolarendszer egy nagy kupola, amely meghaladja az 55 métert, és több félgömb alakú mennyezet. Az oldalsó folyosókat malachit és porfír oszlopok választják el a központi folyosótól, amelyeket az ősi városok pogány templomai vettek át.
Számos freskó és csodálatos mozaik maradt fenn a bizánci díszítéstől napjainkig. Azokban az években, amikor a mecset itt volt, a falakat vakolat borította, és vastag rétege a mai napig megőrizte ezeket a remekműveket. Rájuk nézve el lehet képzelni, milyen pompás volt a díszítés a legjobb időkben. Az oszmán korszakban bekövetkezett változások, a minaretektől eltekintve, magukban foglalják a mihrabot, a márvány minbárot és a gazdagon díszített szultáni ágyat.
Érdekes tények
- A közhiedelemmel ellentétben a templom nem Szent Sophiáról kapta a nevét, hanem Isten Bölcsességének szentelték (a „Sophia” görögül „bölcsességet” jelent).
- Hagia Sophia területén számos szultán és feleségük mauzóliuma található. A sírokban eltemetettek között sok olyan gyermek van, aki áldozatául esett annak az ádáz küzdelemnek a trónöröklésért, ami akkoriban megszokott volt.
- Úgy gondolják, hogy a torinói leplet a szófiai székesegyházban tartották a templom kifosztásáig a 13. században.
Hasznos információk: hogyan lehet eljutni a múzeumba
A Hagia Sophia Isztambul legrégebbi kerületében található, ahol számos történelmi hely található - Kék mecset, Ciszterna, Topkapi. Ez a város legjelentősebb épülete, és nemcsak az őslakos isztambuliak, hanem bármely turista megmondja, hogyan lehet eljutni a múzeumba. Tömegközlekedéssel a T1 villamosvonalon (Sultanahmet megálló) lehet eljutni.
A múzeum nyitva tartása: 9:00 és 19:00, valamint október 25 és április 14 - 17: 00-ig. A hétfő szabadnap. A pénztárnál mindig hosszú a sor, ezért előre kell jönnie, főleg este: a jegyértékesítés egy órával a zárás előtt leáll. E-jegyet vásárolhat a Hagia Sophia hivatalos weboldalán. A bejárat ára 40 líra.
