Ludwig Joseph Johann Wittgenstein (1889-1951) - osztrák filozófus és logikus, az analitikai filozófia képviselője, a 20. század egyik legnagyobb filozófusa. A mesterséges "ideális" nyelv létrehozásának programja, amelynek prototípusa a matematikai logika nyelve.
Sok érdekes tény található Wittgenstein életrajzában, amelyekről ebben a cikkben fogunk beszélni.
Tehát, mielőtt Ön egy rövid életrajzot tartalmaz Ludwig Wittgensteinről.
Wittgenstein életrajza
Ludwig Wittgenstein 1889. április 26-án született Bécsben. Felnőtt és a zsidó származású acéloligarcha, Karl Wittgenstein és Leopoldina Kalmus családjában nevelkedett. Szülei 8 gyermeke közül a legfiatalabb volt.
Gyermekkor és ifjúság
A családfő Európa egyik leggazdagabb embere volt. Azt tervezte, hogy gazdag vállalkozókat nevel fiaitól. Ebben a tekintetben a férfi úgy döntött, hogy nem adja gyermekeit iskolába, hanem otthoni oktatást ad nekik.
Karl Wittgensteint szigorú jellem jellemezte, aminek következtében minden családtagtól megkérdőjelezhetetlen engedelmességet követelt. Ez negatívan befolyásolta a gyermekek pszichéjét. Ennek eredményeként fiatalkorukban az öt Ludwig testvérből hárman életüket vesztették.
Ez oda vezetett, hogy idősebb Wittgenstein szabadon engedte és megengedte Ludwig és Paul rendes iskolába járását. Ludwig inkább egyedül volt, meglehetősen közepes osztályzatokat kapott, és rendkívül nehéz megtalálni a közös nyelvet más srácokkal.
Van egy verzió, amely szerint Ludwig ugyanabban az osztályban tanult, mint Adolf Hitler. Viszont bátyja, Paul profi zongoraművész lett. Érdekes tény, hogy amikor a háborúban elvesztette a jobb kezét, Paulnak sikerült tovább játszania a hangszeren.
Fiatalkorában Wittgenstein érdeklődött a mérnöki, majd a repülőgép-tervezés iránt. Különösen a légcsavar tervezésével foglalkozott. Aztán érdeklődést kezdett mutatni a matematika filozófiai alapjainak problémája iránt.
Filozófia
Amikor Ludwig körülbelül 22 éves volt, belépett Cambridge-be, ahol Bertrand Russell asszisztense és barátja volt. Amikor édesapja 1913-ban meghalt, kiderült, hogy a fiatal tudós Európa egyik leggazdagabb embere.
Fontos megjegyezni, hogy Wittgenstein megosztotta az örökséget rokonok között, és a pénzeszközök egy részét is kreatív egyének támogatására fordította. Ő maga egy norvég faluban telepedett le, és ott írt "Megjegyzések a logikához".
A srác kutatásai megfeleltek a nyelvi problémákkal kapcsolatos elképzeléseknek. Azt javasolta, hogy a mondatban szereplő tautológiát igazságként kezeljék, az ellentmondásokat pedig megtévesztésnek tekintsék.
1914-ben Ludwig Wittgenstein ment a frontra. 3 év után fogságba esett. Hadifogolytáborban szinte teljesen megírta híres "logikai-filozófiai értekezését", amely valóságos szenzációnak bizonyult az egész filozófiai világ számára.
Wittgenstein azonban soha nem törekedett arra a hírnévre, amely e munka megjelenése után rájuk esett. Életrajzának ezen időszakában egy vidéki iskolában tanított, később kertészként dolgozott egy kolostorban.
Ludwig biztos volt abban, hogy az értekezésben szereplő összes fő filozófiai probléma már megoldódott, de 1926-ban felülvizsgálta nézeteit. Az író rájött, hogy a problémák még mindig fennállnak, és a könyvében felvázolt néhány gondolat téves.
Ezzel egyidejűleg Wittgenstein egy gyermek kiejtési és helyesírási szótárának a szerzője lett. Ugyanakkor számos módosítást hajtott végre a "logikai-filozófiai értekezésben", amely 7 aforizmát kezdett képviselni.
A legfontosabb ötlet a nyelv logikai felépítésének és a világ szerkezetének azonossága volt. Viszont a világ tényekből állt, és nem tárgyakból, amint azt sok filozófiai rendszer bemutatta.
Az egész nyelv nem más, mint a világon minden, vagyis minden tény teljes leírása. A nyelv engedelmeskedik a logika törvényeinek, és formalizálásra képes. Minden mondatnak, amely ellentmond a logikának, nincs értelme. A leírható megtehető.
Az értekezés a hetedik aforizmával zárult, amely így hangzik: "Amiről lehetetlen beszélni, arról érdemes elhallgatni." Egy ilyen kijelentés azonban még Ludwig Wittgenstein híveiben is kritikát váltott ki, amelynek kapcsán úgy döntött, hogy felülvizsgálja ezt a tant.
Ennek eredményeként a filozófusnak új elképzelései voltak, amelyek a nyelvet mint változó összefüggésrendszert tárják fel, amelyben ellentmondások lehetnek jelen. Most a filozófia feladata az volt, hogy egyszerű és érthető szabályokat hozzon létre a nyelvi egységek használatára és kiküszöbölje az ellentmondásokat.
Wittgenstein későbbi elképzelései a nyelvfilozófia oktatását szolgálták, és befolyásolták a modern angol-amerikai elemző filozófia jellegét is. Ugyanakkor nézetei alapján megfogalmazódott a logikai pozitivizmus elmélete.
1929-ben Ludwig Nagy-Britanniában telepedett le, ahol a Trinity College előadójaként dolgozott. Az 1938-as Anschluss után német állampolgár lett. Mint tudják, a nácik különös gyűlölettel bántak a zsidókkal, üldöztetésnek és elnyomásnak vetették alá őket.
Kiderült, hogy Wittgenstein és rokonai azon kevés zsidók közé tartoznak, akiket Hitler különleges faji státusban részesített. Ez nagyrészt a tudós pénzügyi lehetőségeinek volt köszönhető. Egy évvel később megkapta a brit állampolgárságot.
Ez idő alatt az életrajzok Ludwig matematikáról és filozófiáról tartott előadást Cambridge-ben. A második világháború csúcspontján (1939-1945) tudományos karrierjét otthagyta, hogy rendezettként dolgozzon az egyik kórházban. A háború befejezése után otthagyta a Cambridge-i Egyetemet, és az írásra koncentrált.
Wittgenstein egy új nyelvfilozófia kidolgozásán dolgozott. Az akkori legfontosabb munka a szerző halála után megjelent filozófiai kutatás volt.
Magánélet
Ludwig biszexuális volt, vagyis intim kapcsolatokat ápolt nőkkel és férfiakkal egyaránt. Az 1920-as évek végén találkozott a svájci Margarita Resingerrel.
5 évig a lány kibírta Wittgenstein aszketikus életmódját, de egy norvég utazás után türelme elfogyott. Végül rájött, hogy nem élhet egy fedél alatt egy filozófussal.
Ludwig szeretői legalább 3 fő voltak: David Pincent, Francis Skinner és Ben Richards. Kíváncsi, hogy a tudós tökéletes hangmagassággal rendelkezett, kiváló zenész volt. Jó szobrász és építész is volt.
Halál
Ludwig Wittgenstein 1951. április 29-én halt meg 62 éves korában. Halálának oka a prosztatarák volt. A katolikus hagyományok szerint temették el Cambridge egyik temetőjében.
Wittgenstein fotók
