Albert Einstein (1879-1955) - elméleti fizikus, a modern elméleti fizika egyik megalapítója, a fizikai Nobel-díjas (1921). A világ mintegy 20 vezető egyetemének díszdoktora és számos tudományos akadémia tagja. Felszólalt a háború és a nukleáris fegyverek használata ellen, és kölcsönös megértésre szólított fel a népek között.
Einstein több mint 300 tudományos cikknek a fizikában, valamint mintegy 150 különféle területekkel kapcsolatos könyvnek és cikknek a szerzője. Számos jelentős fizikai elméletet dolgozott ki, beleértve a speciális és az általános relativitáselméletet.
Einstein életrajzában sok érdekes tény található, amelyekről ebben a cikkben fogunk beszélni. Egyébként figyeljen az Einsteinhez kapcsolódó anyagokra:
- Érdekes tények és vicces történetek Einstein életéből
- Válogatott Einstein idéz
- Einstein találós kérdése
- Miért mutatta meg Einstein a nyelvét
Tehát, mielőtt itt lenne egy rövid életrajza Albert Einsteinről.
Einstein életrajza
Albert Einstein 1879. március 14-én született Ulm német városban. Felnőtt és zsidó családban nevelkedett.
Apja, Hermann Einstein, egy matracok és tollágyak kis tolltöltő üzemének tulajdonosa volt. Anya, Paulina, egy gazdag kukoricakereskedő lánya volt.
Gyermekkor és ifjúság
Szinte azonnal Albert születése után az Einstein család Münchenbe költözött. Nem vallásos szülők gyermekeként katolikus általános iskolába járt, és 12 éves koráig meglehetősen mélyen vallásos gyermek volt.
Albert visszafogott és nem kommunikáló fiú volt, és az iskolai sikereiben sem különbözött. Van egy verzió, amely szerint gyermekkorában nem volt képes tanulni.
A bizonyítékok az iskolában mutatott alacsony teljesítményre és arra a tényre utalnak, hogy későn kezdett járni és beszélgetni.
Ezt a nézőpontot azonban sok Einstein életrajzíró vitatja. A tanárok valóban bírálták lassúsága és gyenge teljesítménye miatt, de ez még mindig nem mond semmit.
Ennek oka inkább a hallgató túlzott szerénysége, az akkori hatástalan pedagógiai módszerek és az agy lehetséges sajátos felépítése volt.
Mindezek mellett el kell ismerni, hogy Albert 3 éves koráig nem tudott beszélni, és 7 éves korára alig tanult meg kiejteni egyes kifejezéseket. Érdekes tény, hogy még gyermekkorában olyan negatív hozzáállása alakult ki a háborúval szemben, hogy még katonákat sem volt hajlandó játszani.
Kora korában Einsteint lenyűgözte az iránytű, amelyet apja adott neki. Igazi csoda volt számára, amikor látta, hogy az iránytű tű mindig egy irányt mutat, annak ellenére, hogy a készülék elfordul.
A matematika iránti szeretetét saját nagybátyja, Jacob oltotta Albertbe, akivel különféle tankönyveket tanult és példákat oldott meg. A leendő tudós már ekkor is rajongott az egzakt tudományok iránt.
Az iskola elhagyása után Einstein a helyi tornaterem tanulója lett. A tanárok ugyanolyan beszédhiba miatt továbbra is szellemileg visszamaradott diákként kezelték. Kíváncsi, hogy a fiatalembert csak azok a tudományágak érdekelték, amelyek tetszettek neki, nem törekedett a történelem, az irodalom és a német nyelv tanulmányainak magas elnyerésére.
Albert utálta az iskolába járást, mert szerinte a tanárok arrogánsak és uralkodók voltak. Gyakran vitatkozott a tanárokkal, aminek következtében a hozzáállás még jobban romlott.
A tornaterem elvégzése nélkül a tinédzser családjával Olaszországba költözött. Szinte azonnal Einstein megpróbált belépni a svájci Zürich városában található Felsőoktatási Iskolába. Sikerült letenni a matematika vizsgát, de a botanika és a francia nem sikerült.
Az iskola rektora azt tanácsolta a fiatalembernek, próbálja ki magát egy Aarau-i iskolában. Ebben az oktatási intézményben Albertnek sikerült igazolást szereznie, amely után mégis belépett a Zürichi Műszaki Egyetemre.
Tudományos tevékenység
1900-ban Albert Einstein elvégezte a Műszaki Főiskolát, igazolt fizika és matematika tanár lett. Érdemes megjegyezni, hogy egyik tanár sem akarta segíteni tudományos karrierjének fejlesztésében.
Einstein szerint a tanárok nem szerették őt, mert mindig független maradt, és saját nézőpontja volt bizonyos kérdésekben. Kezdetben a srác sehol nem tudott elhelyezkedni. Stabil jövedelem nélkül gyakran éhezett. Történt, hogy több napig nem evett.
Idővel a barátok segítettek Albertnek elhelyezkedni a szabadalmi hivatalban, ahol meglehetősen hosszú ideig dolgozott. 1904-ben kezdett publikálni az Annals of Physics című német folyóiratban.
Egy évvel később a folyóirat egy kiemelkedő fizikus művet tett közzé, amely forradalmasította a tudományos világot. A relativitáselméletnek, a kvantumelméletnek és a Brown-mozgásnak szentelték őket. Ezt követően a cikkek írója hatalmas népszerűségre és tekintélyre tett szert a kollégák körében.
Relativitás-elmélet
Albert Einstein volt a legsikeresebb a relativitáselmélet kidolgozásában. Ötletei szó szerint átalakították a tudományos fizikai fogalmakat, amelyek korábban Newton-mechanikán alapultak.
Érdemes megjegyezni, hogy a relativitáselmélet szerkezete annyira összetett volt, hogy csak kevesen értették meg teljes mértékben. Ezért az iskolákban és az egyetemeken csak a speciális relativitáselméletet (SRT) tanították, amely az általános része volt.
Beszélt a tér és az idő sebességtől való függéséről: minél gyorsabban mozog egy tárgy, annál torzabb mind a mérete, mind az ideje.
Az SRT szerint az időutazás a fénysebesség leküzdésének feltételével válik lehetővé, ezért az ilyen utazások lehetetlenségéből kiindulva korlátozást vezetnek be: egyetlen test sebessége sem képes meghaladni a fénysebességet.
Kis sebességnél a tér és az idő nem torzul, ami azt jelenti, hogy ilyenkor a mechanika hagyományos törvényei érvényesek. Nagy sebességnél azonban észrevehetővé válik a torzulás, amelyet tudományos kísérletek bizonyítanak.
Érdemes megjegyezni, hogy ez csak egy kis töredéke a speciális és az általános relativitáselméletnek egyaránt.
Albert Einsteint többször jelölték a Nobel-díjra. 1921-ben megkapta ezt a megtisztelő kitüntetést: "Az elméleti fizika szolgálatáért és a fotoelektromos hatás törvényének felfedezéséért".
Magánélet
Amikor Einstein 26 éves lett, feleségül vett egy Mileva Maric nevű lányt. 11 év házasság után súlyos nézeteltérések voltak a házastársak között. Az egyik változat szerint Mileva nem tudott megbocsátani férje gyakori hűtlenségeinek, akinek állítólag körülbelül 10 szeretője volt.
Albert azonban, hogy ne váljon el, felajánlotta feleségének az élettársi szerződést, ahol mindegyiküknek bizonyos feladatokat kellett ellátnia. Például egy nőnek mosást és egyéb feladatokat kell ellátnia.
Érdekes tény, hogy a szerződés semmilyen bensőséges kapcsolatot nem írt elő. Emiatt Albert és Mileva külön aludtak. Ebben a szakszervezetben a házaspárnak két fia született, akik közül az egyik elmegyógyintézetben halt meg, a másodikkal a fizikusnak nem volt kapcsolata.
Később a pár ennek ellenére hivatalosan elvált, ezt követően Einstein feleségül vette unokatestvérét, Elsa Leventhalt. Egyes források szerint a férfi szerette Elsa lányát is, aki nem viszonozta.
Albert Einstein kortársai kedves és igazságos emberként beszéltek róla, aki nem félt beismerni hibáit.
Életrajzában sok érdekes tény található. Például szinte soha nem viselt zoknit, és nem szerette a fogmosást. A tudós minden zsenialitásával nem emlékezett egyszerű dolgokra, például telefonszámokra.
Halál
A halála előtti napokban Einstein egészségi állapota hirtelen romlott. Az orvosok felfedezték, hogy aorta aneurysma van, de a fizikus nem értett egyet a műtéttel.
Végrendeletet írt és azt mondta barátainak: "Feladatomat a Földön teljesítettem." Ekkor Einsteint Bernard Cohen történész látogatta meg, aki felidézte:
Tudtam, hogy Einstein nagyszerű ember és nagyszerű fizikus, de fogalmam sem volt barátságos természetének melegségéről, kedvességéről és nagyszerű humorérzékéről. Beszélgetésünk során nem éreztük, hogy közel lenne a halál. Einstein elméje életben maradt, szellemes volt és nagyon vidámnak tűnt.
Margot mostohalánya a következő szavakkal idézte fel Einsteinnel való utolsó találkozását a kórházban:
Mély nyugalommal beszélt, az orvosokról még könnyed humorral is, és halálát egy közelgő "természeti jelenségként" várta. Milyen rettenthetetlen volt az életben, milyen csendesen és békésen találkozott a halállal. Minden érzelmesség és megbánás nélkül elhagyta ezt a világot.
Albert Einstein Princetonban, 1955. április 18-án hunyt el 76 éves korában. Halála előtt a tudós mondott valamit németül, de az ápolónő nem értette a szavak jelentését, mert nem beszélt németül.
Érdekes tény, hogy Einstein, aki negatívan viszonyult a személyiségkultusz bármely formájához, hangos szertartásokkal megtiltotta a pazar temetkezést. Azt akarta, hogy temetése helyét és idejét ne hozzák nyilvánosságra.
1955. április 19-én nagy nyilvánosság nélkül tartották a nagy tudós temetését, amelyen alig több mint 10 ember vett részt. Testét hamvasztották, hamvait pedig szétszórták a szélben.
Az összes ritka és egyedi fénykép Einsteinről itt látható.
