Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) - német filozófus, logikus, matematikus, szerelő, fizikus, ügyvéd, történész, diplomata, feltaláló és nyelvész. A Berlini Tudományos Akadémia alapítója és első elnöke, a Francia Tudományos Akadémia külföldi tagja.
Leibniz életrajzában sok érdekes tény található, amelyekről ebben a cikkben mesélünk.
Tehát, mielőtt Ön egy rövid életrajzot írna Gottfried Leibnizről.
Leibniz életrajza
Gottfried Leibniz 1646. június 21-én (július 1.) született Lipcsében. Friedrich Leibnutz filozófiaprofesszor és felesége, Katerina Schmuck családjában nőtt fel.
Gyermekkor és ifjúság
Gottfried tehetsége már korai éveiben megmutatkozott, amit apja azonnal észrevett.
A családfő különféle ismeretek megszerzésére ösztönözte fiát. Ezen kívül ő maga is érdekes tényeket mondott el a történetből, amelyeket a fiú nagy örömmel hallgatott.
Amikor Leibniz 6 éves volt, apja meghalt, ez volt életrajzának első tragédia. A családfő maga után hagyott egy nagy könyvtárat, amelynek köszönhetően a fiú önképzésbe kezdhetett.
Abban az időben Gottfried megismerkedett Livy ókori római történész írásaival és Calvis kronológiai kincstárával. Ezek a könyvek hatalmas benyomást tettek rá, amelyet élete végéig megőrzött.
Ugyanakkor a kamasz németül és latinul tanult. Sokkal erősebb volt minden társa ismeretében, amit a tanárok minden bizonnyal észrevettek.
Apja könyvtárában Leibniz megtalálta Herodotus, Cicero, Platon, Seneca, Plinius és más ősi szerzők műveit. Minden szabadidejét könyveknek szentelte, egyre több ismeretre tett szert.
Gottfried a lipcsei Szent Tamás iskolában tanult, kiváló képességeket tanúsítva az egzakt tudományokban és az irodalomban.
Egyszer egy 13 éves tinédzser 5 daktilból épített latin verset tudott összeállítani, miután elérték a szavak kívánt hangzását.
Miután elhagyta az iskolát, Gottfried Leibniz belépett a lipcsei egyetemre, és pár évvel később átment a jénai egyetemre. Életrajzának ezen időszakában kezdett érdeklődni a filozófia, a jog iránt, és még nagyobb érdeklődést mutatott a matematika iránt is.
1663-ban Leibniz alapdiplomát, majd filozófia mesterképzést kapott.
Tanítás
Gottfried első műve "Az individualizáció elvén" 1663-ban jelent meg. Kevesen tudják, hogy a diploma megszerzése után alkalmazott alkimistaként dolgozott.
Az a helyzet, hogy amikor a srác hallott az alkímiai társadalomról, ravaszsághoz folyamodva benne akart lenni.
Leibniz az alkímia könyvekből a legbonyolultabb képleteket másolta át, majd elhozta saját esszéjét a Rózsakeresztes Rend vezetőinek. Amikor megismerkedtek a fiatalember "munkájával", kifejezték iránti rajongásukat és ügyessé nyilvánították.
Később Gottfried beismerte, hogy nem szégyelli tettét, mivel visszafoghatatlan kíváncsiság vezérelte.
1667-ben Leibniz filozófiai és pszichológiai elképzelések iránt érdeklődött, ezen a területen nagy magasságokba jutott. Sigmund Freud születése előtt pár évszázaddal sikerült kidolgoznia a tudattalan kis észlelések fogalmát.
1705-ben a tudós kiadta az "Új kísérleteket az emberi megértésről", majd megjelent filozófiai munkája, a "Monadológia".
Gottfried szintetikus rendszert dolgozott ki, feltételezve, hogy a világ bizonyos anyagokból - monádokból áll, amelyek egymástól elkülönülten léteznek. A monádok viszont a lét szellemi egységét képviselik.
A filozófus támogatta azt a tényt, hogy racionális értelmezéssel kell ismerni a világot. Megértése szerint a lény harmóniában volt, ugyanakkor igyekezett legyőzni a jó és a rossz ellentmondásait.
Matematika és természettudomány
Míg a mainzi választófejedelem szolgálatában Leibniznek különféle európai államokat kellett meglátogatnia. Ilyen utak során találkozott Christian Huygens holland feltalálóval, aki matematikát tanított neki.
20 éves korában a srác kiadott egy könyvet "A kombinatorika művészetéről", és kérdéseket vet fel a logika matematizálása terén is. Így valójában a modern számítástechnika eredeténél állt.
1673-ban Gottfried feltalált egy számológépet, amely automatikusan felvette a feldolgozandó számokat a tizedes rendszerbe. Ezt követően ez a gép Leibniz arithmometer néven vált ismertté.
Érdekes tény, hogy az egyik ilyen gép hozzáadásával Peter 1 kezébe került. Az orosz cárt annyira lenyűgözte a külföldiek apparátusa, hogy úgy döntött, hogy bemutatja a kínai császárnak.
1697-ben Nagy Péter találkozott Leibnizzel. Hosszas beszélgetés után elrendelte, hogy adjon pénzbeli jutalmat a tudósnak, és adjon titkos igazságügyi tanácsos címet.
Később, Leibniz erőfeszítéseinek köszönhetően, Peter beleegyezett a Tudományos Akadémia felépítésébe Szentpéterváron.
Gottfried életrajzírói beszámolnak Isaac Newton-nal folytatott, 1708-ban folytatott vitájáról. Ez utóbbi plágiummal vádolta Leibnizet, amikor alaposan tanulmányozta differenciálszámát.
Newton állítása szerint 10 évvel ezelőtt hasonló eredményekkel állt elő, de egyszerűen nem akarta közzétenni ötleteit. Gottfried nem tagadta, hogy ifjúkorában tanulmányozta Isaac kéziratait, de állítólag ugyanezekre az eredményekre jutott egyedül.
Sőt, Leibniz kialakított egy kényelmesebb szimbolikát, amelyet ma is használnak.
Ez a két nagy tudós közötti csetepaté "a matematika teljes történetének legszégyenteljesebb csetepatéjaként" vált ismertté.
A matematika, a fizika és a pszichológia mellett Gottfried szerette a nyelvtudományt, a jogtudományt és a biológiát is.
Magánélet
Leibniz elég gyakran nem fejezte be felfedezéseit, ennek eredményeként sok ötlete nem valósult meg.
A férfi optimizmussal nézett az életre, érezhető és érzelmes volt. Ennek ellenére figyelemre méltó volt a fösvénységgel és a kapzsisággal, nem tagadva ezeket az ördögöket. Gottfried Leibniz életrajzírói még mindig nem tudnak megegyezni abban, hogy hány nője volt.
Megbízhatóan ismert, hogy a matematikus romantikus érzelmeket táplált a hannoveri Sophia Charlotte porosz királynő iránt. Kapcsolatuk azonban rendkívül platonikus volt.
Sophia 1705-ben bekövetkezett halála után Gottfried nem találta meg magának azt a nőt, akit érdekelni fog.
Halál
Élete utolsó éveiben Leibniz nagyon feszült kapcsolatban állt az angol uralkodóval. Közönséges történetíróként tekintettek a tudósra, és a király teljesen biztos volt abban, hogy hiába fizeti Gottfried munkáit.
Az ülő életmód miatt a férfinak köszvénye és reuma alakult ki. Gottfried Leibniz 1716. november 14-én hunyt el 70 éves korában a gyógyszer adagjának kiszámítása nélkül.
Csak a titkára jött, hogy elvégezze a matematikus utolsó útját.
Leibniz fotók
