A Columbus világítótorony a Dominikai Köztársaság fővárosában található. Ezt a helyet azért választották, mert a szigetek az elsők lettek a navigátor felfedezései között, de a név egyáltalán nem jelenti azt, hogy az épületet rendeltetésszerűen használják. A szerkezet nem jelzés a matrózok számára, de spotlámpákkal rendelkezik, amelyek keresztben erőteljes fénysugarakat bocsátanak ki.
A Columbus Világítótorony építésének története
A 20. század elején megkezdődött a beszélgetés arról, hogy emlékművet kell állítani Kolumbusz Kristóf tiszteletére. Azóta jótékonysági gyűjteményeket szerveznek nagyszabású építkezésekhez, ötleteket terjesztenek elő a jövőbeni struktúra típusával kapcsolatban. A grandiózus tervek miatt a munka csak 1986-ban kezdődött és hat évig tartott. A múzeum 1992-ben indult, éppen Amerika felfedezésének 500. évfordulóján.
A múzeum hivatalos megnyitásának jogát II. János Pál pápa átruházta, mivel az emlékmű nemcsak tisztelgés a nagy hajózó érdemei előtt, hanem a kereszténység szimbóluma is. Ezt megerősíti a múzeum épületének alakja és a kereszt formájában kibocsátott fény.
A nagyszabású emlékmű megépítése több mint 70 millió dollárba került, ezért építését gyakran felfüggesztették. Jelenleg a környező terület még kissé nemesített, sőt elhagyatott, de a jövőben zöld növények telepítését tervezik.
Az emlékmű szerkezete és öröksége
A Kolumbusz-emlékmű vasbeton födémekből készül, amelyeket hosszúkás kereszt formájában helyeznek el. Fentről fényképet készítve látható a keresztény szimbólum teljes dicsőségében. Az épület magassága 33 m, szélessége 45 m, az épület hossza pedig legfeljebb 310 méter. A szerkezet egy lépcsőzetes piramisra emlékeztet, amely az indiánok épületeire emlékeztet.
Az épület teteje 157 reflektorral van felszerelve, amelyek éjszaka keresztet vetítenek. Meglehetősen nagy távolságra látható a múzeumtól. A falakat márvány díszíti, nagy matrózok mondásaival vésve őket. Ezen kívül megtalálhatók a pápa nyilatkozatai, akit kitüntetéssel jutalmaztak a történelem szempontjából jelentős múzeum megnyitására.
A fő vonzerő Kolumbusz Kristóf maradványai, bár nem egészen biztos, hogy itt tartják őket. A Columbus világítótorony a páncélozott Popemobile és a pápai Casula menedékévé is vált, amelyet a turisták megcsodálhatnak a kirándulás során.
Érdekes tanulmányozni az indiai törzsekkel és az első gyarmatosítókkal kapcsolatos történelmi leleteket is. Santo Domingóban a maja és azték törzsek kéziratai láthatók. Néhányukat még nem sikerült megfejteni, de a munka folytatódik rajtuk. A múzeum számos helyiségét azoknak az országoknak szentelik, amelyek részt vettek az emlékmű létrehozásában. Van egy csarnok is Oroszországból származó szimbólumokkal, ahol fészkelő babákat és balalaikákat tartanak.
Vita Columbus maradványaival kapcsolatban
A sevillai székesegyház is kijelenti, hogy Kolumbusz maradványait őrzi, miközben az igazságot soha nem sikerült kideríteni. A nagy navigátor halála óta temetése gyakran megváltozott, előbb Amerikába, majd Európába költözött. A végső menedékhelynek állítólag Sevilla volt, de rövid idő elteltével felszínre kerültek az információk, hogy a maradványokat állandóan Santo Domingóban tartották, ennek eredményeként egy új múzeum tulajdonába kerültek.
A Sevillában végrehajtott exhumálás eredményei szerint nem lehetett százszázalékos bizonyosságot adni Kolumbusz Kristófhoz tartozó DNS-sel kapcsolatban, a Dominikai Köztársaság kormánya pedig nem ad engedélyt a történelmi örökség vizsgálatára. Így még mindig nincsenek pontos adatok arról, hogy hol találhatók Amerika felfedezőjének maradványai, de a Columbus világítótorony ezek nélkül is szoros figyelmet érdemel.