Hogyan lehet okosabb? Próbáljuk meg kitalálni ezt a kérdést, mert sokan tudják, hogy a mentális testmozgás lehetővé teszi az agy fejlesztését, ugyanúgy, mint a fizikai aktivitás - az izmok.
A rendszeres feszültség jelentősen növeli az elme kitartását: az agy megszokja a stresszt, a gondolkodás pedig világosabbá és logikusabbá válik.
A kitartást azonban nem lehet egyszerű módon elérni. Például a fizikai állóképességet különböző aerob gyakorlatokkal érik el: kocogás, úszás, kerékpározás stb. Edzés közben a szívizom gyakrabban összehúzódik, mint nyugalomban, a tüdő nagy mennyiségű oxigénnel van ellátva, majd testünk minden sejtjét gazdagítja.
Tehát a feszültség a fizikai állóképesség alapja.
Az elme kitartásáról szólva meg kell érteni, hogy itt ugyanaz az elv működik. Rendszeresen olyan feladatokat kell végrehajtania, amelyek hosszabb koncentrációt igényelnek.
Egyébként figyeljen az agy fejlesztésének 7 módjára és 5 szokásra, amelyek fiatalon fogják tartani az agyát.
8 módszer az okosabbá váláshoz
Ebben a cikkben 8 módszert fogok megadni, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak okosabbá váljon, vagy szivattyúzza az agyát, hanem jelentősen növelje annak állóképességét.
Nemcsak az agy fejlesztésének klasszikus, sokak által ismert módszereiről mesélek, hanem megemlítem azokat a módszereket is, amelyeket a pitagoreaiak - a nagy ókori görög matematikus és filozófus, Pitagorasz hallgatói és követői - használtak.
Ugyanakkor azonnal el kell mondanunk, hogy sok erőfeszítésre lesz szükség tőled. Aki azt gondolja, hogy az agy fejlesztése könnyebb, mint egy sportos alak elérése, mélyen téved.
Ha komolyan gondolod, akkor szó szerint egy hónapos rendszeres edzés után meg fog lepődni azon előrelépésen, amely korábban elérhetetlen sok tehetséges embernek tűnt számodra.
Csinálj valami újat hetente egyszer
Első pillantásra ez értelmetlennek vagy legalábbis komolytalannak tűnhet. A valóságban azonban ez korántsem így van. Az a tény, hogy agyunk szinte legfőbb ellensége a rutin.
Ha fokozatosan hígítani kezdi valami újjal, akkor új idegi kapcsolatok jelennek meg az agyában, amelyek természetesen pozitívan hatnak az agy fejlődésére.
Tisztázni kell, hogy bármi új lehet: látogatás egy művészeti kiállításon, kirándulás a Filharmóniába, tervezett kirándulás a város olyan részére, ahol még soha nem voltál. Visszatérhet úgy is a munkából vagy az iskolából, ahogy még soha nem utazott, és este nem otthon, hanem valahol nyilvános helyen vacsorázhat.
Röviden, hetente legalább egyszer tegyen valamit, amit általában nem. Minél jobban diverzifikálja mindennapi életét, annál előnyösebb lesz az agyának, aminek eredményeként okosabbá válhat.
Könyveket olvasni
Olvasson el egy külön nagy anyagot a könyvek olvasásának előnyeiről, amely a legfontosabb információkat tartalmazza.
Röviden, a rendszeres olvasás fejleszti a képzeletet, a szókincset, a koncentrációt, az emlékezetet és a gondolkodást, és nagyban kibővíti a látóhatárt is.
Meg kell azonban érteni, hogy minden olyan kifogás, mint a „Nincs elég időm”, „Túl elfoglalt vagyok” vagy a „Nem tudom, hol kezdjem”, semmiképpen sem igazol minket. Az olvasási szokás ugyanúgy alakul ki, mint bármely más szokás.
Ezért, ha nem érti teljesen a könyvolvasás fontosságát, olvassa el a fenti linken található cikket, és azonnal hajtsa végre ezt a szokást az életben. Az eredmények nem sokáig várnak.
Idegen nyelv tanulására
Régóta bebizonyosodott, hogy egy idegen nyelv tanulása úgy javítja az agy működését, mint semmi más. Éppen ezért sok magasan fejlett országban az idős emberek gyakran járnak idegen nyelvű tanfolyamokra. És nem a vágy hajtja őket egy új kommunikációs nyelv elsajátítására.
A tudósok egyszerűen azt tapasztalták, hogy az idegen nyelv tanulása rendkívül pozitív hatással van az agyra, és jelentősen csökkenti a demencia, vagyis a szerzett demencia kockázatát. És pontosan azért, hogy az élet utolsó éveit ne szenilis marasmusban töltsék, az emberek vigyáznak magukra, új nyelvet próbálnak elsajátítani.
Ha fiatalember vagy, akkor az angol - a nemzetközi kommunikáció nyelvének - elsajátításának fontosságát te magad is tökéletesen megérted. Akkor miért ne kombinálhatná a hasznosat a még hasznosabbal? Különösen, ha okosabb akar lenni.
A kutatók egyébként szokatlan agyi viselkedésre figyeltek fel a szinkrontolmács idején. A fordító munkája közepette nem az agykéreg egy vagy több részét, hanem szinte az egész agyat aktiválja. A fordító agyának aktivitása szinte egyszínű vörös foltként jelenik meg a képernyőn, ami óriási mentális stresszt jelez.
Mindezek a tények azt mutatják, hogy az idegen nyelvek tanulása nemcsak jövedelmező, de hihetetlenül hasznos is!
Tanuljon verset
Valószínűleg hallott már a költészet fejből történő memorizálásának előnyeiről, és arról, hogy ez mennyire segíti az emlékezet fejlesztését. Korunkban azonban nagyon kevesen (főleg a fiatalok) képesek legalább olyan híres klasszikusokat idézni, mint Puskin vagy Lermontov, nem beszélve Derzhavinről, Griboyedovról és Zsukovszkijról, Fetáról és Nekrasovról, Balmontról és Mandelstamról.
De megbízhatóan ismert, hogy a költészet memorizálásakor agyunk szinkronizál a költők gondolkodásmódjával, amelynek eredményeként a beszédkultúra fejlődik.
Az idegen nyelvek megtanulása sokkal könnyebb, mivel memóriánk edzetté válik, mint egy sportoló izma. Ezzel együtt nő az információk memorizálásának általános képessége.
Belinsky azt mondta: "A költészet a legmagasabb fajta művészet", és Gogol ezt írta "A szépség a költészet forrása".
Nem meglepő, hogy szinte minden nagyszerű ember szerette a költészetet, és emlékezetből sokat idézett. Valószínűleg van itt valami rejtély, hogy mindenki, aki hajlamos a kreativitásra és minden elegáns, szereti a költészetet.
Ne feledje, hogy az agy fejlesztéséhez nem kell megtanulnia Eugene Onegint. Elég egy olyan kis töredéket választani, amely a legjobban tetszik. Legyen egy kis quadrain, amelynek jelentése és ritmusa közeli és érthető az Ön számára.
Így vagy úgy, de a költészethez való csatlakozással nagy szolgálatot tesz érzelmi intelligenciájának és minden bizonnyal okosabb lesz.
Pythagoras módszer
Pitagorasz kiemelkedő ókori görög filozófus és matematikus, a pitagori iskola alapítója. Herodotosz "a legnagyobb hellén bölcsnek" nevezte. Nehéz elkülöníteni Pitagorasz élettörténetét a legendáktól, amelyek tökéletes bölcsként és nagy tudósként mutatják be őt, és amelyek a görögök és barbárok minden titkába beindultak.
Sok legenda arról szól, hogy Pythagoras milyen agyi fejlődési módszereket alkalmazott. Természetesen nem lehet megerősíteni hitelességüket, de ez nem annyira fontos.
Ha fenomenális memóriát szeretne fejleszteni és szivattyúzni az agyát, próbáljon legalább egy hétig elvégezni a Pythagoras-módszer néven ismert gyakorlatot.
Ez a következő.
Minden este (vagy reggel) játssza a fejében a nap eseményeit, kezdve az ébredéssel. Ne feledje, hogy mikor ébredt fel, hogyan mosott fogat, milyen gondolat jutott eszébe, amikor reggelizett, hogyan vezetett munkába vagy iskolába. Fontos, hogy teljes részletességgel végiglapozzuk az emlékeket, és megpróbáljuk érezni azokat az érzelmeket és érzéseket, amelyek a nap eseményeit kísérték.
Ezenkívül értékelnie kell a nap folyamán elkövetett saját cselekedeteit, feltéve magának a következő kérdéseket:
- Mit tettem ma?
- Mit nem tettél, de szerettél volna?
- Milyen cselekedetek érdemelnek elítélést?
- Hogyan kellene örülni?
Miután elsajátította egyfajta tudatvizsgálat egynapos technikáját, kezdje el fokozatosan belemerülni a múltba, emlékezve arra, ami tegnap és tegnapelőtt történt.
Ha minden nap megvan a karaktere, garantálja a sikert - bármely számítógép meg fogja irigyelni a memóriáját. Az ilyen kiképzéssel néhány hónap múlva megtanulja folyamatosan figyelni a figyelmét (egyébként ezt a technikát használják a hírszerző tisztek képzésénél).
Ha hosszú ideig edzi a memóriáját, megtanulja, hogyan lehet gyorsan helyrehozni az életének különböző időszakaiból származó eseményeket, és képes lesz megjegyezni nagy információtömböket.
Talán ez fantasztikusnak tűnik számodra, de végül is az ókorban az emberek szívből emlékeztek a legendák és legendák nagy részére, és senki sem tartotta csodának.
A memóriáról szólva el kell mondani, hogy ilyen, mint "memória túlterhelés" egyszerűen nem létezik, ezért ne aggódjon, hogy a költészet memorizálása vagy a nap eseményeinek emlékezése felesleges információkkal terheli meg a memóriáját, és akkor nem fog tudni emlékezni arra, amire szüksége van.
Natalia Bekhtereva, szovjet és orosz neurofiziológus, kiváló agykutató ezt állította az ember elvileg nem felejt el semmit.
Minden, amit valaha láttunk és tapasztaltunk, az agy mélyén tárolódik, és onnan kivonható. Részben ez történik a vízbe fulladt emberekkel, akiket újra életre hívtak.
Közülük sokan azt mondják, hogy mielőtt a tudatuk kifakult volna, egész életük a legapróbb részletekig telt el belső tekintetük előtt.
A spondylitis ankylopoetica ezt azzal magyarázza, hogy az üdvösség után kutatva az agy mintegy „végiggörgeti” az életet, és hasonló helyzeteket keres benne, amelyek kiutat sugallnak a halandó veszélyből. És mivel mindez pillanatok alatt megtörténik, újabb fontos következtetésre jutunk: kritikus helyzetekben az agy felgyorsíthatja a belső időt, eszeveszett ütemben állítva a biológiai órát.
De miért, ha az ember agya mindenre emlékszik, nem tudjuk mindig kivonni a memóriából azt is, ami rendkívül szükséges? Ez még mindig rejtély.
Így vagy úgy, de a Pitagorasz-módszer kétségtelenül lehetővé teszi az agy működésének jelentős javítását, ami óhatatlanul elősegíti az okosabbá válást.
Gyakorlatok számokkal
Pestalozzi, a múlt egyik legnagyobb oktatója azt mondta: "A számolás és a számítás a fej alapja a rend alapjai". Aki még közvetett kapcsolatban áll az egzakt tudományokkal, ezt megerősítheti.
A mentális számítások a mentális állóképesség régi bevált módszere. Platón, az egyik legnagyobb ókori görög filozófus, Szókratész tanítványa és Arisztotelész tanára jól megértette a számítási képességek fejlesztésének fontosságát.
Írt:
"Azok, akik természetesen erősek a számításokban, természetes élességet mutatnak minden más tudományos tevékenységben, és akiknek ez rosszabb, a testmozgás és a gyakorlás révén fejleszthetik számtani képességeiket, és ezáltal egyre okosabbak lesznek."
Most adok néhány gyakorlatot, amelyek megkövetelik, hogy intenzíven dolgozzon a számítástechnika "izmain". Ezeket a gyakorlatokat némán vagy hangosan, gyorsan vagy lassan hajthatjuk végre otthon vagy az utcán járva. Ideálisak tömegközlekedéssel történő utazáshoz is.
Tehát folytassa az emelkedő és csökkenő sorrendet:
2 lépésben fent
2, 4, 6, 8, …, 96, 98, 100
2 lépésben lefelé
100, 98, 96, 94, …, 6, 4, 2
3 lépésben fent
3, 6, 9, 12, …, 93, 96, 99
3 lépésben lefelé
99, 96, 93, 90, …, 9, 6, 3
4 lépésben fent
4, 8, 12, 16, …, 92, 96, 100
Le 4 lépésben
100, 96, 92, 88, …, 12, 8, 4
Ha az agyad nem forral fel ezen a ponton, próbálkozz duplán növekvő és csökkenő szekvenciákkal:
Fent a 2. és a 3. lépésben
2-3, 4-6, 6-9, 8-12, …, 62-93, 64-96, 66-99
Le 2 és 3 lépésben
66-99, 64-96, 62-93, 60-90, …, 6-9, 4-6, 2-3
Fent a 3. és 2. lépésben
3-2, 6-4, 9-6, 12-8, …, 93-62, 96-64, 99-66
Le 3 és 2 lépésben
99-66, 96-64, 93-62, 90-60, ……, 9-6, 6-4, 3-2
Fent a 3. és 4. lépésben
3-4, 6-8, 9-12, 12-16, …, 69-92, 72-96, 75-100
Le a 3. és 4. lépésben
75-100, 72-96, 69-92, 66-88, …, 9-12, 6-8, 3-4
Miután elsajátította az előző gyakorlatokat, folytassa a háromszoros csökkenő sorrenddel:
2, 4, 3 lépésben lent
100-100-99, 98-96-96, 96-92-93, 94-88-90,…, 52-4-27
Le 5, 2, 3 lépésben
100-100-100, 95-98-97, 90-96-94, 85-94-91, …, 5-62-43
Egyes kutatók úgy vélik, hogy ezeket a számokkal ellátott gyakorlatokat (valamint számos változatukat) aktívan alkalmazták a pitagorai iskolában.
Így vagy úgy, de meg fog lepődni azon, hogy ez a módszer milyen hatást hoz Önnek egy hónapos napi edzés után.
Nemcsak a legtágabb értelemben lesz okosabb, hanem sokáig képes lesz absztrakt dolgokra koncentrálni a figyelmet, és ugyanakkor nagy mennyiségű információt tarthat a fejében.
Logikai feladatok és rejtvények
A logikai feladatok és mindenféle rejtvény az egyik legjobb módszer az agyad pumpálására és okosabbá válására. Végül is az ő segítségükkel végezhet rendszeres elmetornát, belemerülve a probléma reális cselekményébe.
Itt nincs sok hozzáfűznivaló, csak emlékezzen a szabályra: minél gyakrabban ingatja a gyrusát, annál jobban működik az agya. Ehhez talán a logikus feladatok a legjobb eszközök.
Szerencsére bárhonnan beszerezheti őket: vásárolhat könyvet, vagy letöltheti a megfelelő alkalmazást a telefonjára. Egyébként itt van néhány példa meglehetősen nehéz logikai problémákra, amelyeket korábban közzétettünk:
- Kant problémája
- Érmék mérlegelése
- Einstein találós kérdése
- Tolsztoj problémája
Kapcsolja ki az agyat 10 percre
Az agy fejlődésének utolsó, de rendkívül fontos módja a kikapcsolás képessége. Az elméd teljes irányítása érdekében ne csak hosszabb ideig tartsa aktívan, hanem időben kapcsolja ki. És szándékosan tedd.
Bizonyára észrevette magának a nappali pillanatokat, amikor egy pillanatra megfagy, egy pontot nézve, és nem gondol semmire.
Kívülről úgy tűnik, mintha mély gondolkodásba merültél volna, miközben valójában a tudatod teljes nyugalmi állapotban van. Így az agy rendet rak magának, harmonizálva a túlságosan megterhelt részeket.
Ha megtanulja naponta 5-10 percig szándékosan kikapcsolni az agyát, az jelentősen javítja az agy működését és elősegíti az okosabbá válást.
Ennek a látszólag egyszerű trükknek a megtanulása azonban nem olyan egyszerű. Üljön egyenesen, biztosítson magának csendet és teljes pihenést. Továbbá akarati erőfeszítéssel próbáljon belsőleg kikapcsolódni, és ne gondoljon semmire.
Az idő múlásával megtanul gyorsan elzárkózni, így újraindítja tudatát.
Összefoglaljuk
Ha okosabbá akar válni, felgyorsítja az agyát, jelentősen megnöveli a mentális állóképességét, és csak jobban elkezd gondolkodni, akkor be kell tartania ezeket a szabályokat:
- Csinálj valami újat hetente egyszer
- Könyveket olvasni
- Idegen nyelv tanulására
- Tanuljon verset
- Használja a "Pitagoraszi módszert"
- Gyakoroljon számokkal
- Logikai problémák és rejtvények megoldása
- Kapcsolja ki az agyat 5-10 percre
Nos, most rajtad múlik. Ha okosabb akar lenni, végezze el rendszeresen a javasolt gyakorlatokat, és az eredmény nem sokáig várat magára.
A végén ajánlom, hogy figyeljen a logika alapjaira, amely a logikus gondolkodás alapjait tárgyalja, amelyeket minden önfejlesztésben részt vevő embernek ismernie kell.
