Johann Sebastian Bach (1685-1750) - német zeneszerző, orgonaművész, karmester és zenetanár.
Korának több mint 1000 műfajának írója, korának különböző műfajaiban. Hűséges protestáns, sok spirituális kompozíciót alkotott.
Johann Bach életrajzában sok érdekes tény található, amelyekről ebben a cikkben fogunk beszélni.
Tehát, mielőtt még Johann Sebastian Bach rövid életrajza lenne.
Bach életrajza
Johann Sebastian Bach 1685. március 21-én (31-én) született Eisenach német városban. Felnőtt és Johann Ambrosius Bach zenész és felesége, Elisabeth Lemmerhirt családjában nevelkedett. Szülei 8 gyermeke közül a legfiatalabb volt.
Gyermekkor és ifjúság
A Bach-dinasztia zeneiségéről a 16. század eleje óta ismert, amelynek eredményeként Johann ősei és rokonai sokan hivatásos művészek voltak.
Bach apja koncertek szervezésével és egyházi kompozíciók előadásával élt.
Nem meglepő, hogy ő lett az első zenetanár fia számára. Johann már kiskorától kezdve énekelt a kórusban, és nagy érdeklődést mutatott a zene művészete iránt.
Az első tragédia a leendő zeneszerző életrajzában 9 éves korában következett be, amikor édesanyja meghalt. Egy évvel később apja elment, ezért az idősebb testvére, Johann Christoph, aki orgonistaként dolgozott, felvette Johann neveltetését.
Később Johann Sebastian Bach belépett a tornaterembe. Ugyanakkor testvére megtanította klavérra és orgonára. Amikor a fiatal férfi 15 éves volt, továbbtanult egy énekiskolában, ahol 3 évig tanult.
Élete ezen időszakában Bach számos zeneszerző művét tanulmányozta, amelynek eredményeként ő maga is megpróbált zenét írni. Első művei orgonára és klavérra készültek.
Zene
Miután 1703-ban elvégezte a középiskolát, Johann Sebastian udvari zenészként kapott munkát Johann Ernst hercegnél.
Kiváló hegedűjátékának köszönhetően bizonyos hírnevet szerzett a városban. Hamarosan megunta, hogy játékával különböző nemeseket és tisztviselőket kedveljen.
Kívánva tovább fejleszteni kreatív potenciálját, Bach beleegyezett abba, hogy az egyik templomban orgonamunkát vállal. A héten csak 3 napot játszva nagyon jó fizetést kapott, ami lehetővé tette számára, hogy zenét komponáljon és meglehetősen gondtalan életet éljen.
Életrajzának ezen időszakában Sebastian Bach rengeteg orgonakompozíciót írt. A helyi hatóságokkal fennálló feszült kapcsolatok azonban 3 év után elhagyta a várost. Különösen a papság bírálta a hagyományos szellemi művek innovatív előadásáért, valamint a városból való személyes engedélyekkel való illetéktelen távozásért.
1706-ban Johann Bach meghívást kapott orgonistaként a Mühluhausenben található Szent Blasius templomba. Még magasabb fizetést kezdtek neki fizetni, és a helyi énekesek képzettségi szintje sokkal magasabb volt, mint az előző templomban.
A városi és az egyházi hatóságok egyaránt elégedettek voltak Bach-val. Sőt, megállapodtak abban, hogy helyreállítják az egyházi orgonát, nagy összeget szánva erre a célra, és jelentős díjat is fizettek neki az "Az Úr a cárom" kantáta összeállításáért.
És mégis, körülbelül egy évvel később Johann Sebastian Bach elhagyta Mühluhausent, visszatérve Weimarba. 1708-ban átvette az udvari orgonistát, és munkájáért még magasabb fizetést kapott. Életrajzának ekkor hajnalig ért zeneszerző tehetsége.
Bach tucatnyi klaveri és zenekari művet írt, lelkesen tanulmányozta Vivaldi és Corelli műveit, és elsajátította a dinamikus ritmusokat és a harmonikus sémákat is.
Néhány évvel később Johann Ernst herceg számos zeneszerzőt hozott itthonról olasz zeneszerzőktől, akik új távlatokat nyitottak a művészetben Sebastian számára.
Bachnak minden feltétele megvolt a gyümölcsöző munkához, tekintettel arra, hogy lehetősége nyílt a herceg zenekarának használatára. Hamarosan megkezdte az orgonakönyv, a kóruselőadások gyűjteményének munkáját. Addigra a férfi már virtuóz orgonaművész és csembaló hírnévnek örvendett.
Bach kreatív életrajzában nagyon érdekes eset ismert, amely akkor történt vele. 1717-ben a népszerű francia zenész, Louis Marchand érkezett Drezdába. A helyi koncertmester úgy döntött, hogy versenyt rendez a két virtuóz között, amiben mindketten egyetértenek.
A várva várt "párbaj" azonban soha nem történt meg. Marchand, aki előző nap hallotta Johann Bach játékát és félt a kudarctól, sietve elhagyta Drezdát. Ennek eredményeként Sebastian kénytelen volt egyedül játszani a közönség előtt, bemutatva virtuóz teljesítményét.
1717-ben Bach ismét úgy döntött, hogy megváltoztatja munkahelyét, de a herceg nem akarta elengedni szeretett zeneszerzőjét, és egy ideig még letartóztatta állandó lemondási kérelme miatt. És mégis meg kellett állapodnia Johann Sebastian távozásával.
Ugyanezen év végén Bach átvette Kapellmeister posztját Anhalt-Ketensky hercegnél, aki sokat tudott a zenéről. A herceg csodálta munkáját, amelynek eredményeként nagylelkűen fizetett neki, és hagyta, hogy improvizáljon.
Ebben az időszakban Johann Bach lett a híres Brandenburgi Koncertek és a Jól temperált Clavier ciklus szerzője. 1723-ban a lipcsei templomban a Szent Tamás kórus kántoraként kapott állást.
Ugyanakkor a közönség meghallotta Bach "Szent János-szenvedély" ragyogó művét. Hamarosan a város összes egyházának "zenei igazgatója" lett. A lipcsei 6 éve alatt a férfi 5 éves kantáta-ciklust tett közzé, amelyekből 2 a mai napig nem maradt fenn.
Ezen kívül Johann Sebastian Bach világi műveket komponált. 1729 tavaszán a Zenei Collegium - világi együttes - élére bízták.
Ebben az időben Bach írta a híres "Kávé-kantátát" és a "Misét B-Kínában", amelyet a világtörténelem legjobb kórusműveként tartanak számon. Lelki előadásához komponálta a "h-moll nagy misét" és a "Szent Máté szenvedélyt", elnyerte a királyi lengyel és szász udvari zeneszerző címet.
1747-ben Bach meghívást kapott II. Frigyes porosz uralkodótól. Az uralkodó felkérte a zeneszerzőt, hogy az általa javasolt zenei vázlat alapján készítsen improvizációt.
Ennek eredményeként a maestro azonnal létrehozott egy 3 hangú fúgát, amelyet később kiegészített egy variációs ciklussal ebben a témában. "Zenei felajánlás" -nak nevezte a ciklust, amely után ezt ajándékozta a királynak.
Kreatív életrajzának évei alatt Johann Sebastian Bach több mint 1000 darabot írt, amelyek közül sokat ma a világ legnagyobb helyszínein adnak elő.
Magánélet
1707 őszén a zenész feleségül vette unokatestvérét, Maria Barbarát. Ebben a házasságban a házaspárnak hét gyermeke született, közülük három korán meghalt.
Érdekes módon Bach két fia, Wilhelm Friedemann és Karl Philip Emanuel később hivatásos zeneszerzővé vált.
1720 júliusában Maria hirtelen meghalt. Körülbelül egy évvel később Bach újra feleségül vette az udvari előadót, Anna Magdalena Wilke-t, aki 16 évvel volt fiatalabb. A házaspárnak 13 gyermeke született, ebből csak 6 maradt életben.
Halál
Élete utolsó éveiben Johann Bach szinte semmit sem látott, ezért folytatta a zeneszerzést, vejének diktálva. Hamarosan 2 műtéten esett át a szeme előtt, ami a zseni teljes vakságához vezetett.
Kíváncsi, hogy 10 nappal halála előtt a férfi látása több órára visszatért, de este ütés érte. Johann Sebastian Bach 1750. július 28-án halt meg 65 éves korában. A halál lehetséges oka műtét utáni szövődmények lehetnek.
Bach fotók
