Kristály éjszaka, vagy A törött ablakok éjszakája - Zsidó pogrom (összehangolt támadások sorozata) az egész náci Németországban, Ausztria és a Szudéta-vidék egyes részein, 1938. november 9–10-én, SA rohamosztagosok és civilek által.
A rendőrség elkerülte ezen események akadályozását. A támadások után sok utcát kirakatok, épületek és zsidók zsinagógáinak szilánkjai borítottak be. Ezért a "Kristallnacht" második neve a "Törött üvegablakok éjszakája".
Az események menete
A hatalmas pogrom oka egy nagy jelentőségű párizsi bűncselekmény volt, amelyet Goebbels a nemzetközi zsidóság Németország elleni támadásaként értelmezett. 1939. november 7-én Ernst vom Rath német diplomatát megölték a franciaországi nagykövetségen.
Rathot egy Herschel Grinshpan nevű lengyel zsidó lőtte le. Érdemes megjegyezni, hogy kezdetben a 17 éves Herschel Johannes von Welczek gróf, a franciaországi francia nagykövet meggyilkolását tervezte, hogy bosszút álljon rajta a zsidók Németországból Lengyelországba történő deportálása miatt.
Azonban nem Welczek, hanem Ernst vom Rath fogadta Grinszpant a követségen. A fiatalember úgy döntött, hogy felszámolja a diplomátát, azzal, hogy 5 golyóval ellövi. Érdekes tény, hogy a valóságban Ernst éppen az antiszemitizmus politikája miatt volt kritikus a nácizmussal szemben, sőt a Gestapo hallgatólagos felügyelete alatt állt.
De amikor Herschel bűncselekményt követett el, alig tudott róla. A gyilkosság után a francia rendőrség azonnal őrizetbe vette. Amikor az esetről jelentették Adolf Hitlert, azonnal elküldte személyes orvosát, Karl Brandt Franciaországba, látszólag hány Rath kezelésére.
Fontos megjegyezni, hogy az 5 golyó egyike sem károsította komolyan von Rath testét. Furcsa módon a Brandt által végzett inkompatibilis vérátömlesztés miatt hunyt el.
Mint később kiderült, a német nagykövet meggyilkolását a náci különleges szolgálatok tervezték, ahol az "ügyfél" maga a Fuhrer volt.
Hitlernek szüksége volt némi ürügyre a zsidó nép üldözésének megkezdéséhez, ami miatt különösen undorodott. A merénylet után a Harmadik Birodalom feje elrendelte Németország összes zsidó kiadványának és kulturális központjának bezárását.
Az országban azonnal komoly propagandakampány indult a zsidók ellen. Fő szervezői Goebbels, Himmler és Heydrich voltak. A Goebbels által képviselt Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) kijelentette, hogy nem fogja megalázni magát antiszemita tüntetések szervezésével.
Ha azonban a német nép akarata, a német rendvédelmi szervek nem avatkoznak be ebbe az esetbe.
Így a hatóságok valóban engedélyezték zsidó pogromok végrehajtását az államban. A civilbe öltözött nácik nagyszabású zsidó üzletek, zsinagógák és egyéb épületek pogromjait kezdték meg.
Fontos megjegyezni, hogy a Hitler Ifjúság és a rohamcsoportok képviselői szándékosan öltöztek át hétköznapi ruhákba annak érdekében, hogy megmutassák, semmi közük a párthoz és az államhoz. Ezzel párhuzamosan a német különleges szolgálatok meglátogatták az összes zsinagógát, amelyet el akartak pusztítani, hogy megmentsék azokat a dokumentumokat, amelyek információkat tartalmaztak a született zsidókról.
A Kristallnacht ideje alatt az SD utasításainak megfelelően egyetlen külföldi sem sérült meg, beleértve a külföldi zsidókat is. A rendvédelmi szervek annyi zsidót vettek őrizetbe, ahány fér a helyi börtönökbe.
Leginkább a rendőrök tartóztattak le fiatal srácokat. November 9-10-re virradó éjszaka több tucat német városban szerveztek zsidó pogromokat. Ennek eredményeként 12 zsinagógából 9-et „civilek” égettek el. Sőt, egyetlen tűzoltóautó sem vett részt a tűz oltásában.
Csak Bécsben több mint 40 zsinagóga érintett. A zsinagógákat követően a németek elkezdték szétzúzni a zsidó üzleteket Berlinben - ezek közül egyik sem maradt fenn. A kifosztott ingatlant vagy a gengszterek vitték el, vagy kidobták az utcára.
A nácikkal útközben találkozó zsidókat súlyosan megverték. Hasonló kép történt a Harmadik Birodalom számos más városában is.
A Kristallnacht áldozatai és következményei
A hivatalos adatok szerint a Kristallnacht során legalább 91 zsidót öltek meg. Egyes történészek azonban úgy vélik, hogy a halottak száma több ezer volt. További 30 000 zsidót küldtek koncentrációs táborokba.
A zsidók magántulajdonát megsemmisítették, de a német hatóságok nem voltak hajlandók megtéríteni az államkasszából származó károkat. Eleinte a nácik szabadon engedték az őrizetbe vett zsidókat azzal a feltétellel, hogy azonnal elhagyják Németországot.
Egy német diplomata franciaországi meggyilkolása után azonban a világ számos országa megtagadta a zsidók befogadását. Ennek eredményeként a szerencsétleneknek minden lehetőséget meg kellett keresniük a Harmadik Birodalom elől való menekülésre.
Sok történész egyetért abban, hogy a Kristallnacht utáni első hetekben legalább 2000 ember halt meg a börtönőrök bántalmazása következtében.
Noha a nácik borzalmas bűncselekményei az egész világon ismertté váltak, egyetlen ország sem jelentkezett komoly kritikával Németország ellen. A vezető államok csendben figyelték a zsidó nép mészárlását, amely a Kristallnachton kezdődött.
Később sok szakértő kijelenti, hogy ha a világ azonnal reagált volna ezekre a bűncselekményekre, Hitler nem tudott volna ilyen gyorsan antiszemita kampányt indítani. Amikor azonban a Fuhrer látta, hogy senki sem akadályozza, még radikálisabban kezdte irtani a zsidókat.
Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy egyik ország sem akarta elrontani a kapcsolatokat Németországgal, amely gyorsan felfegyverkezett és egyre veszélyesebb ellenséggé vált.
Joseph Goebbels olyan pert akart előállítani, amely bebizonyítja a világméretű zsidó összeesküvés létét. Ehhez a náciknak Grynshpanra volt szükségük, akit a zsidó összeesküvés "eszközeként" terveztek bemutatni a nyilvánosság számára.
Ugyanakkor a nácik mindent a törvényeknek megfelelően akartak megtenni, amelynek eredményeként Grinshpan ügyvédet kapott. Az ügyvéd felajánlotta Goebbelsnek a védelmi vonalat, amely szerint kórterme személyes okokból ölte meg a német diplomátust, nevezetesen a közte és Ernst vom Rath között fennálló homoszexuális kapcsolatot.
Még a Fom Rath elleni merénylet előtt Hitler tudta, hogy meleg. Ezt a tényt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni, aminek következtében nem volt hajlandó nyilvános folyamatot szervezni. Amikor Grynszpan a németek kezében volt, a sachsenhauseni táborba küldték, ahol meghalt.
Kristallnacht emlékére minden év november 9-én ünneplik a fasizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni nemzetközi napot.
Kristallnacht fotók
