Mik az antonimák? Ezt a szót szinte mindenki ismeri az iskolából. Különböző körülmények miatt azonban sokan elfelejtik e fogalom jelentését, vagy összekeverik a beszéd más részeivel.
Ebben a cikkben néhány példával elmondjuk, mit jelentenek az antonimák.
Mit jelentenek az antonimák
Az Antonímák a beszéd egyik részének szavai, amelyeknek ellentétes lexikális jelentése van, például: "jó" - "rossz", "gyors" - "lassú", "örülj" - "dühös".
Érdemes megjegyezni, hogy az antonimák csak azokra a szavakra lehetségesek, amelyek jelentése ellentétes kvalitatív árnyalatokat tartalmaz, de amelyeket egyesít egy közös tulajdonság (méret, minőség, évszak stb.). Érdekes tény, hogy a tulajdonneveknek, névmásoknak és számoknak nincs antonimája.
Az Antonímák a szinonimák ellentéteként működnek - különböző szavak, amelyek jelentése azonos: "út" - "út", "szomorúság" - "bánat", "bátorság" - "bátorság".
A jelektől függően az antonimák különböző típusúak:
- többgyökeres (alacsony - magas, régi - új);
- egygyökeres, az ellentétes előtag (kilépés - bejárat, hordozás - hozás, hős - antihős, fejlett - fejletlen) csatolásával alakult ki;
- egy tárgy jelei (nehéz - könnyű, keskeny - széles).
- társadalmi és természeti jelenségek (hő - hideg, kedvesség - harag).
- egy személy, egy tárgy cselekedetei és állapota (elpusztítani - létrehozni, szeretni - gyűlölni).
Vannak más típusú antonimák is:
- ideiglenes (a végén - az elején, most - később);
- térbeli (jobb - bal, itt - ott);
- jó minőségű (nagyvonalú - fukar, vidám - szomorú);
- mennyiségi (minimum - maximum, többlet - hiány).